Ha szóba kerülnek az elektromos járművek egy családi összejövetelen, legalább akkora parázs vitára kell számítani, mintha a politika lenne terítéken. „Ez csak újabb trend, egy lufi”. „A villanyosak se jobbak a benzinesnél, nézd meg az akksi gyárak mennyire szennyeznek”. A másik oldalon pedig akiknek már van vagy csak szeretnének elektromos járművet azt mondják, sokkal olcsóbb fenntartani, zöldek és soha nem ülnének vissza benzinesbe. Nehéz igazságot tenni, hiszen mindenkinek megvan a szubjektív véleménye. Ezért is próbálunk meg a témáról a lehető leginkább objektíven írni.
Az elektromos járművek karbonlábnyoma
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint egy elektromos jármű teljes életciklusát tekintve, vagyis a gyártást, a mindennapi használatot és a végső újrahasznosítást is beleszámolva – akár 17-30%-kal kevesebb káros anyagot juttat a levegőbe, mint egy hagyományos, benzines társa.
Amennyiben pedig valaki pélrádull otthon, napelemből tölti az autót, a különbség még nagyobb lehet.
Viszont tény és való, hogy az akkumulátor és a villanymotor előállítása kezdetben nagyobb terhelést jelent a környezetnek, mint egy egyszerűbb, belső égésű motor összerakása.
Az elektromos jármű gyártásakor keletkező karbonlábnyom, ami főként az akkumulátor-előállítás energiaigénye és a nyersanyagok kitermelése miatt magasabb ,idővel kompenzálódik az üzemeltetés során tapasztalható alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás révén.
Az adatok és gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy megfelelő futásteljesítmény mellett, legalábbis az autók esetében, általában 30-50 ezer kilométer megtétele után az életciklus-összesített környezeti terhelése már kedvezőbb, mint egy azonos kategóriájú, hagyományos belső égésű motorral szerelt járműé.
Egy akkumulátor élete
Azt azért kár lenne tagadni, hogy az akkumulátorok témája még mindig elég kényes pont.
Még azok is, akik már rég lecserélték a benzines járművüket villanyosra, pontosan tudják, hogy a lítium, kobalt és nikkel bányászata, finoman szólva sem túlságosan zöld.
És messze nem csak arról van szó, hogy ezeknek a fémeknek a kitermelése óriási energiaigénnyel jár (pedig ez is kardinális kérdés), hanem arról is, hogy sokszor nehéz garantálni a környezetvédelmi és társadalmi normák betartását, legyen szó akár Dél-Amerikáról, akár Afrikáról.
Tehát adott a probléma: egy elektromos jármű életciklusát végignézve épp az akkumulátor a legszennyezőbb elem. De szerencsére itt sem állt meg a világ. Az iparág az utóbbi években elképesztő sebességgel kezdett el dolgozni azon, hogyan lehet ezt a problémát kezelni.
Itt van mindjárt az újrahasznosítás kérdése.
Míg néhány éve még az is gondot okozott, hogy egyáltalán begyűjtsék a használt akkumulátorokat, ma már egyre fejlettebb technológiák állnak rendelkezésre.
A hidrometallurgiai módszerek például lehetővé teszik, hogy az elhasznált cellákból akár 80-90%-os hatékonysággal visszanyerjék a legfontosabb fémeket. Nem mellesleg, az újabb EU-s szabályozások azt is előírják, hogy a jövőben egyre több új akkuban kötelező legyen bizonyos arányban újrahasznosított anyagot felhasználni.
Gondolj csak a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorokra: ezekben nincs kobalt, jóval kevésbé toxikusak, és egyre több gyértó választja őket. Bár igaz, hogy energiasűrűségben még nem mindenben verik a klasszikus kobalt-nikkel alapú cellákat, de a biztonságuk, élettartamuk és áruk miatt egyre népszerűbbek.
Az utóbbi években bukkantak fel a grafén akkumulátorok. Ezekkel kapcsolatban sokan azt várják, hogy átalakítják az egész iparágat, hiszen a grafénnal gyorsabban lehet tölteni, hosszabb az akku élettartama, és akár kevesebb ritka fémet is igényelhet a gyártás. Ugyanakkor érdemes azt is látni, hogy a grafén előállítása jelenleg még energiaigényes, és a tömeggyártás eléggé nehézkes, viszont az irány nagyon jó.
Az akkumulátor eredetigazolása
Ami pedig az átláthatóságot illeti, hamarosan kvázi minden elektromos járművel rendelkező tulajdonos zsebében ott lesz az akkumulátor „eredetigazolása”.
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy mindenki pontosan visszakeresheti majd, hogy a járművében lévő akkumulátor melyik bányából származik, mennyi benne az újrahasznosított anyag, és milyen útvonalat járt be, amíg a járműbe került. Az EU célja, hogy 2027-től ez már minden elektromos járműhöz hozzátartozzon – meglátjuk, hogy mi lesz belőle.
